n�h�ny info..
�rdekess�g.. 
f�ldrajzi megk�zelit�s..

A Nagy - Antill�k harmadik legnagyobb sziget�n fekv� orsz�g felsz�n�nek t�bb mint h�romnegyede hegyvid�k.A sziget d�li r�sze s�ks�g.

A szigetet Kolombusz fedezte fel 1494-ben. az awarak indi�nok �ltal lakott szigetet Santiagonak nevezte el, az orsz�g mai neve a Xaymaca sz�b�l ered, ami az awarak indi�n �slak�k nyelv�n  ,, f�k �s vir�gok f�ldj�,,-t jelenti. A sziget 1655-ig spanyol fennhat�s�g alatt �llt, a spanyol gyarmatos�t�k teljesen kiirtott�k az indi�n �slakoss�got �s n�ger rabszolg�kat hurcoltak ide Afrik�b�l. 1655-ben Jamica sziget�t az angolok foglalt�k el, amit az 1670-es madridi szerz�d�s is szentes�tett sz�mukra. Az angolok a rabszolga-keresked�s egyik k�zpontj�v� tett�k a szigetet, uralmuk alatt a sziget gazdas�ga nagyot fejl�d�tt. T�bb levert rabszolgal�zad�st k�vet�en, 1833-ban a rabszolgatart� rendszert megsz�ntett�k, �s 1858-ban a sz�nesb�r�ek egyenjog�s�got kaptak. Jamaica 1866-t�l Nagy-Britannia koronagyarmata volt. 1944-ben bevezett�k a parlament�ris rendszert, majd 1955-ben Jamaica auton�mi�t (�n�ll�s�got, �nigazgat�st) kapott. 1958 �s 1962 k�z�tt a Nyugat- indiai F�der�ci�tagja volt, amib�l gazdas�gi okokmiatt kil�pett, �s 1962. augusztus 6-�n elnyerte teljes f�ggetlens�g�t, b�r a brit Nemzetk�z�ss�g tagja maradt.

Legjelent�sebb �sv�nykincse �s f� bev�teli forr�sa a bauxit. A hazai feldolgoz�st az energiaszeg�nys�g korl�tozza. Jelent�s gazdas�gi �ga a mez�gazdas�g, az �ltetv�nyeken termesztett k�v�, cukorn�d, ban�n, f�szerek (szegf�szeg), kaka�, doh�ny fontos exportcikkek. A bels� hegyvid�kek elz�rt v�lgyiben illeg�lisan vadkender, marihu�na alapanyag�t termesztik �s dolgozz�k fel. az illeg�lis k�b�t�szer �rt�kes�t�s Jamaica egyik legj�vedelmez�bb tev�kenys�ge. A p�lmaf�s partvid�keken fel�p�tett luxussz�llod�k, a homokos partszkaszok nagy vonzer�t jelentenek, a turist�k doll�rmilli�kat hagynak az orsz�gban �vente. Az orsz�g lakoss�ga szeg�ny, nagy a kiv�ndorl�s. A gazdas�gi gondok enyh�t�s�re k�z�pt�v� programot dolgoztak ki, amely a befektet�k bizalm�nak visszaszerz�s�t, a valuta megszil�rd�t�s�t, az �llamos�tott c�gek privatiz�l�s�t (�llami kezel�sb�l mag�nk�zbe ad�s�t) �s a megfelel� p�nz�gyi egyens�ly megteremt�s�t c�lozza meg

Ter�let: 10 991 km²

N�pess�g: 2 684 000 f�  (2004)

N�ps�r�s�g: 244  f�/km²

F�v�ros: Kingston 594 500 f�

�llamforma: alkotm�nyos monarchia

Nemzeti �nnepnap: augusztus els� h�tf�je

                                               (a f�ggetlens�g napja, 1962)

K�zigazgat�s: 14 egyh�zker�let (parish):

-Clarendon ;

-Hanover ;

-Kingston ;

-Manchester ;

-Portland ;

-Saint Andrew ;

-Saint Ann ;

-Saint Catherine ;

-Saint Elizabeth ;

-Saint James ;

-Saint Mary ;

-Saint Thomas ;

-Trelawny ;

-Westmoreland

Fontosabb telep�l�sek:           Spanish Town 134 900 f�

                                                                        Portmore 102 000 f�

                                                                        Montego Bay  89 200 f�

                                                                        May Pen 49 900 f�

                                                                        Mandeville 43 400 f�

V�rosi lakoss�g ar�nya: 57%

P�nznem: jamaicai doll�r (1 doll�r = 100 cent)

Nyelvek: angol

(patois sz�t�r�rt katt:)

N�pcsoportok:  fekete 90%

                                     mulatt 7%

(fekete �s feh�r sz�l�t�l sz�rmaz� f�lv�r)

                                     indiai 1%

                                     feh�r 1%

                                     egy�b 1%

Vall�sok:protest�ns 61%

                   r�mai katolikus 4%

                   felekezeten k�v�li 18 %

                   bizonytalan 8%

                   rasztafari�nus 5%

                   egy�b 4%

Sz�let�skor v�rhat� �lettartam:

                           f�rfiak 74 �v

                                                                                                                  n�k 78 �v

N�pess�gn�veked�s: 0.61%

Csecsem�haland�s�g: 13.26%

�r�studatlans�g: 12.1%

Legmagasabb pont: Blue Mountain Peak, 2256m

Legf�bb foly�k:Black River

                                     Rio Minho

Gazdas�g: agr�ripari orsz�g

Hazai �sszterm�k (GDP)/f� : 3800 USD (2002)

Munkan�lk�lis�g: 15.4%

Munkaer�: 1.13 milli� f�

Infl�ci�: 7% (2002)

A nemzetni �sszterm�k (GNP) megoszl�sa:

                                        mez�gazdas�g 6%

                                                        ipar 31%

                                                        szolg�ltat�sok 63%

Exportterm�kek:     alum�nium

                                               bauxit

                                               cukor

                                               ban�n

                                               rum   

Importterm�kek:     m�szaki felszerel�sek �s alkatr�szek

                                               �p�t�anyagok

                                               �zemanyag

                                               �lelmiszer

                                               vegyipari term�kek

                                               m�tr�gya

F�bb kereskedelmi partnerek:  USA

                                                                           Kanada

                                                                           Jap�n

                                                                           Norv�gia

                                                                           Egyes�l Kir�lys�g

                                                                           N�metorsz�g

                                                                           Hollandia

                                                                          Trinidad �s tobago

K�zutak hossza: 18 700 km

Vas�tvonalak hossza: 272 km

Rep�l�terek sz�ma: 11

Kik�t�k sz�ma: 8

Kereskedelmi haj�flotta: 5 haj�