patois 3
2007.03.23. 18:22
- A tbbesszmot a "dem" (k) szval kpzik. pl.:
- fish dem (fishes, halak)
- gun dem (guns, fegyverek)
- rose dem (roses, rzsk)
- Gyal'em = Gal'em = Gal dem = Girl dem (girls, lnyok)
- A "many", "much", s az "a lot of" helyett a "nuff" szt hasznljk. pl.:
- Wi haf nuff time. (We have a lot of time, Sok idnk van)
- Deh a nuff star dem pon di sky. (There are so many stars on the sky, Olysok csillag van az gen)
- A "let" sz helyett a "make"(mek)-et hasznljk. pl.:
- Mek mi see, vagy Mek I see (let me see, Had lssam)
- Mek wi guh (Let us go, Menjnk)
- A "that" szt ha tagmondat sszekt szerep van akkor "say"(ejtsd: sze) szval helyettestik. (seh-nek is szoktk rni valsznleg francia ce (jelentse: ez, ejtsd: sze) szbl szrmazik s semmi kze nincs az angol "say" mondani szhoz)
- Him tell mi say mi a him best friend = He told me that I am his best friend (Azt mondta hogy n vagyok a legjobb bartja)
- Mi knouw seh weh a fi mi = I know that which is mine (Tudom hogy melyik az enym)
- Az "a" az jelentsei (A jamaicai angolban ez a sz a kulcsa mindennek) rengeteg dolgot jelent s helyzethez illen kell behelyettesteni a megfelel jelentst.
- a "be" ltige sszes jelenidej alakja: is, are, am. pl.:
- Mi a danca = I am dancer (Tncos vagyok)
- There a house dem = There are houses (Ott hzak vannak)
- Dis a mi friend = This is my friend (Itt van a bartom)
- It a nah good = It is not good (Ez nem j)
- az "of" sz helyett
- One a dem = One of them (Az egyikk)
- Mi waan a bokkle a beer. = I want a bottle of bear (Egy veg srt krek)
- Az It's s a that's helyett is hasznljk
- A fi mi cyar (It's for me car) = It's my car (Ez az n kocsim)
- Mi tell yuh (seh) a mi name = I Told you (that) that's my name. (Mondtam mr hogy ez a nevem)
- Az ing-es alakot is vele kpzik
- a ron = running (futs)
- a sleep = sleeping (alvs)
- Him did a sleep (He did sleeping) = He was sleeping
- persze az eredeti angol jelentse is megvan teht hatrozatlan nvelknt is hasznljk.
- Sok szt mskpp rnak s mskpp is ejtenek mint az angolban pl.:
- can = cyan, cya
- can't = cyan't, cyaan', cyaa
- girl = gal, gyal
- boy = bwoy (ritkn nknek is mondjk megszltsknt)
- teacher = teecha, ticha.
- dirty = dutty
- to, for = fi
- have = haf, hav
- have to = haffi
- where, what, which = weh
- say = seh, sey
- there = deh, dey
- way = wey, weh
- leave = lef
- stay, stand = tan
- Az "" hangokat gyakran "e"-nek mondjk ami rsban is megjelenik: make = mek, take = tek
- break = bruk
- dweet = do it
- gwing = going
- go = guh, gah, goh
- no = noh, nah, nuh
- know = knuh, knuw, nuh,noh
- a "th"-bl mindig "d" lesz = dis dat dan den stb.
- the = di, de (mindig di-nek mondjk, sohase d-nek)
- az "er"-bl mindig a lesz = ova, powa, ada(other)
- work = wuk
- worth = wut
- nothing = nuttin, nuttn
- because = becau, cau, cah
- rough = ruff
- tough = tuff
- back = buk, buck, bak
- rsban nem jelenik meg, de az "e" hangokat ""-nak mondjk.
- egyes mssalhangzk utn ("B", "K" "G") gyakran ejtenek "J" hangot.
|